Székhelyszolgáltatás, tudjon meg többet!

A mai székhelyszolgáltatás témánk, a központi ügyintézés. Miért erre a témára esett a választásom?

Nagyon egyszerűen azért, mert rendkívül szorosan kapcsolódik a székhelyszolgáltatás, és a székhelyhez, mint fogalomhoz, mint a gazdasági társaság alapjához.

Lássuk is akkor, hogy miről van szó tulajdonképpen.

A Polgári Törvénykönyv, és a Cégtörvény, kötelezővé teszik a társaságnak, hogy rendelkezzen székhellyel, amikor megalapítja a céget. A székhelyhez szorosan tartozik a központi ügyintézés, amiről a következőt mondják a jogszabályok. Alapszabályként, a kettő egy helyen található, viszont nem kötelező jelleggel kell együtt lenniük, szét is lehet szedni.

Természetesen, amikor a székhelyszolgáltatás igénylésre kerül, és mielőtt a társasági szerződésbe bekerülne, megkérdezik, hogy szeretnék –e a központi ügyintézés helyt is jelezni a létesítő okiratban.

Ez nem kötelező, mivel az ügyintézés helye, nem a cégbíróság számára fontos. Viszont ez az egyszerű, és legkönnyebb módszere annak, hogy minden illetékes hatóság tudjon róla.

Akinek igazán fontos az, hogy tudja, hogy az ügyintézés helye merre van, az az adóhatóság. A NAV – nak bizony nem mindegy, ezért, ha a társasági szerződésbe nem is kerül bele, de a hatóság felé mindenképpen jelzésre kerüljön.

Sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy a hatóság igenis büntet, ráadásul nem máshogy, mint pénzbírsággal.

Arról nincsen tudomásom, hogy bármilyen más büntetést kiszabnának, felfüggesztést, megszüntetést vagy bármit, de fő az elővigyázatosság.

A 2015 –ös első bejegyzésemnek a székhelyszolgáltatás témában a meghatalmazás és megbízás kettősét gondoltam.

Áttekintjük, hogy mit kell és mit érdemes tudni ahhoz, hogy ne keverjük össze a kettőt.

Kezdeném akkor az egyszerűbbel. A meghatalmazás.

A meghatalmazást sok mindenre használhatjuk. Írhatunk meghatalmazást szinte bárkinek és bármire. Vannak persze kivételek, de azoktól most kivételesen tekintsünk el.

Tegyük fel, hogy elintézendő dolgunk van egy mobil szolgáltatónál, de sajnos annyi munkánk van, hogy nincsen időnk bemenni, pedig sürgős lenne. Ebben az esetben adhatunk meghatalmazást arra vonatkozóan, hogy az adott szolgáltató egyes ügyeiben járjon el helyettünk valaki más.  De a meghatalmazás adható arra is, hogy egyes személyek ügyeit érintően teljeskörűen járjon el, egy másik személy.

Konkrétabban, egy jogi személy, vagyis cég ügyeit érintően lehet meghatalmazást adni egy kívülálló természetes személynek, bármilyen ügyben.

A meghatalmazásban szerepelnie kell a Meghatalmazó és a Meghatalmazott adatainak egyaránt. Ilyen adatok: név; születési helye, ideje; anyja neve; személyi igazolvány száma; lakcíme.
Kell keltezni is a meghatalmazást: pl. Budapest, 2015.02.11.
Valamint, tanúk is kellenek.

Ezek az adatok, ahogyan azt már említettem, mind a meghatalmazó, és mind a meghatalmazott részéről kellenek.

Természetesen szövegesen ki kell írni azt is, hogy mire irányul a meghatalmazás. Elég egy vagy kettő mondatban leírni azt.

A következő székhelyszolgáltatás bejegyzésben a megbízás kerül sorra.

Gondolom és remélem, hogy sokan hallottak a cégnyilvántartásról, mert a mai bejegyzésben erről fogok részletesebben beszélni.

Érdemes tudni, hogy a cégnyilvántartás egy közhiteles nyilvántartás. Rengeteg adat tárolását látja el. Ezt a nyilvántartást mindig a cégek illetékességgel rendelkező bíróságai tartják frissen. Rengeteg olyan adat van, aminek a megadása kötelező. Ez azt jelenti, hogy például a székhely székhelyszolgáltatás pontos címének a megadása létesítő okirati adat, amely automatikusan bekerül a cégnyilvántartásba.

Innen lehet a székhelyszolgáltatás címe mellett kiolvasni azt is, hogy mi a cég cégjegyzékszáma, adószáma, mi a cég neve, ki alapította, és, hogy ki milyen tisztséget tölt be.

Azok az adatok, amelyek a nyilvántartásban szerepelnek, mindig frissülnek. A közhitelesség mellett az átláthatóságot is garantálja, ami feltétlenül szükséges.

Ez a jogintézmény a 2006. évi V. törvény által került regulálásra.

Beszéljünk egy kicsit a nyilvántartás struktúrájáról.

A cégnyilvántartás kettő részre tagolódik. Kezdem az iratokkal.

Tehát az egyik rész, az iratok beadásával jár. Itt több iratot kell beadni. Ilyenek például a székhelyszolgáltatás helyéről szóló dokumentum, de beadandó még a létesítő okirat, aláírás-minták, arról szóló dokumentum, hogy a jogi képviselő és még sorolhatnám.

Ezek azok, amelyeket kötelezően be kell adni, és ezek fogják a kötelező adatokat kvázi, hitelesíteni.