A mai székhelyszolgáltatás témánk, a központi ügyintézés. Miért erre a témára esett a választásom?

Nagyon egyszerűen azért, mert rendkívül szorosan kapcsolódik a székhelyszolgáltatás, és a székhelyhez, mint fogalomhoz, mint a gazdasági társaság alapjához.

Lássuk is akkor, hogy miről van szó tulajdonképpen.

A Polgári Törvénykönyv, és a Cégtörvény, kötelezővé teszik a társaságnak, hogy rendelkezzen székhellyel, amikor megalapítja a céget. A székhelyhez szorosan tartozik a központi ügyintézés, amiről a következőt mondják a jogszabályok. Alapszabályként, a kettő egy helyen található, viszont nem kötelező jelleggel kell együtt lenniük, szét is lehet szedni.

Természetesen, amikor a székhelyszolgáltatás igénylésre kerül, és mielőtt a társasági szerződésbe bekerülne, megkérdezik, hogy szeretnék –e a központi ügyintézés helyt is jelezni a létesítő okiratban.

Ez nem kötelező, mivel az ügyintézés helye, nem a cégbíróság számára fontos. Viszont ez az egyszerű, és legkönnyebb módszere annak, hogy minden illetékes hatóság tudjon róla.

Akinek igazán fontos az, hogy tudja, hogy az ügyintézés helye merre van, az az adóhatóság. A NAV – nak bizony nem mindegy, ezért, ha a társasági szerződésbe nem is kerül bele, de a hatóság felé mindenképpen jelzésre kerüljön.

Sajnos azt kell, hogy mondjam, hogy a hatóság igenis büntet, ráadásul nem máshogy, mint pénzbírsággal.

Arról nincsen tudomásom, hogy bármilyen más büntetést kiszabnának, felfüggesztést, megszüntetést vagy bármit, de fő az elővigyázatosság.